archidea
.
MIATEMA.HU

Legújabb témák

KIVITELEZÉS » Szerkezetek Szovánné 2017-11-13 10:10
Tisztelt Hölgyem /Uram!
A kérdésem az lenne hogy egy téglalakasban lehet e egy főfalra ajtót vágni? Illetve engedélyköteles e?

Valaszukat előre is köszönöm.
KIVITELEZÉS » Szerkezetek admin 2013-11-19 13:19
Egy kültéri műkő burkolat felújítására csináltam egy költségvetést. A burkolatról mellékelek néhány képet. A kivitelező, aki ajánlatot adott, nem akar garanciát vállalni, és a műkő helyett mészkő burkolatot ajánl, a lépcsőket pedig tömb mészkőből csinálná meg. Ezt írta az ajánlatba: "A műkövet ,mint felhasználandó anyagot elvetnénk , mert a mai alapanyagokból nem lehetséges olyan időtállót alkotni , amire akár egy éves jóteljesítési garanciát lehetne becsülettel vállalni."
Mi a véleményetek erről?
Szerintetek is ennyire bizonytalan szerkezet a műkő?
Tudtok jó műköves kivitelezőt, akit megkérdezhetnék?
KIVITELEZÉS » Szerkezetek admin 2013-03-31 23:16
A minap kérdezte valaki tőlem, hogy szerintem kitől tanulták egyesek azt, hogy szöggel rögzítik az úsztatóréteg hanglágy peremét, a fal és a beton között. Merthogy ez nem hanglágy kapcsolat...

Véletlenül egész gyorsan rátaláltam a válaszra. Az egyik gyártó-forgalmazó ajánlja ezt a megoldást, igaz, nem szöggel, hanem tűzőkapoccsal. Lehet, hogy innen jött az ötlet, csak annyit módosult, hogy olcsóbbá tették: A szöghöz nem kell tűzőgép, kalapácsa meg mindenkinek van. Azonban -ha innen van az ötlet- akkor a prezentáció, vagy kép szemlélője nem volt elég figyelmes, mivel úgy tűnik, hogy a rögzítés nem az úszatatóréteg vastagságában, hanem annak felső síkja helyezkedik el. Ez esetben legalábbis biztosítva van a hanglágy kapcsolat a fal és az aljzat között.
Kérdés viszont, hogy hogyan lehet kultúrált módon kiszedni a tűzőkapcsokat a falból, és mennyi munka a helyüket bejavítani. Vagy ez nem számít.

Legújabb hozzászólások

KIVITELEZÉS » Szerkezetek » Pécs admin 2017-11-15 00:08
Tisztelt Szovánné!

A jogszabály idézésével kezdem, ezt követően találja véleményemet.

A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez tartozó 1. sz. melékletében ez áll (a nem lakó épületre vonatkozó részeket töröltem csak a szöveg rövidítése érdekében):
Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek
1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
3. Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.
4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.
5. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
6. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.
7.A 14. pont e) alpontjában és a 29. pontban foglaltak figyelembevételével a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.
Forrás: http:// net.jogtar.hu

A jogszabály kevéssé szigorú szövegezése ellenére javaslom, hogy a tervezett munkákkal kapcsolatban kérje ki előzetesen statikus szakértő véleményét. Amennyiben a tervezett átalakítás megvalósítható, akkor az áthidalót terveztesse meg, és szakkivitelezővel kiviteleztesse, szerződés alapján. Tekintettel arra, hogy a főfal tartószerkezet, annak átalakításakor elkövetett hiba akár életveszélyes állapotot teremthet, illetve nagy értékű anyagi kárt is okozhat. Szakember bevonásával történő előkészítés és kivitelezés esetén ezek a kockázatok elkerülhetők.
A "hanglágy" szó az építőiparban általánosan használatos kifejezés. Azt jelenti, hogy nem kemény, rugalmatlan anyag, ami vezeti a hangot, hanem olyan lágy, vagy rugalmas anyag, ami a hangokat nem, vagy csak kis mértékben vezeti tovább, illetve aminek felhasználásával készült réteges szerkezetben a hang egy része (pontosabban a hanghullámok energiájának egy része) elnyelődik.
(A "hanglágy" kifejezés szó szerint véve értelmetlen, de a hangelnyelő szerkezet működését valamennyire modellezi, utalva arra, ahogyan a lágy anyagok felveszik az ütés erejét.) Talán azért nem volt megfelelő a hangelnyelő kifejezés, mert nem minden hanglágy anyag hangelnyelő. A hanglágy anyaggal készült szerkezetek lehetnek hangelnyelőek, de általában csak hangcsillapítónak tekinthetők.
Ahogy a kérdésen töprengek, azon töröm a fejem, hogy biztosan létezik valamilyen öntapadós rendszer, vagy esetleg olyan anyag, ami aztán az aljzatbeton szintezését is fel tudná jelölni a falra, segítene az öntésnél... kitalálhatná már valaki!
Help content
Részletes leírás  |  Felhasználási feltételek  |  Adatvédelmi nyilatkozat  |  Impresszum  |  Kapcsolat